Kanári kaland a pandémia idején

Avagy: élet a majdnem normális kerékvágásban a világjárvány alatt a Kanári-szigeteken – Szubjektív

Túraszervezőként fel kellett készülnöm arra, hogy a pandémia miatt az utazási lehetőségek korlátozottak lesznek még jó ideig, és az emberek bizalma is lassan fog visszatérni. Ezért olyan helyszínt kellett találnom az utazóimnak a távoli úticélok helyett, ami természetközeli, minden szempontból biztonságos, ha gond lenne, viszonylag egyszerűen haza lehet jutni, a higiéniás körülmények megütik az európai szintet, ugyanakkor elég egzotikus is. 

Mivel Teneriféről nagyon kellemes emlékeim voltak korábbi nyaralásaimról, 2020 szeptemberében fogtam az utazótáskám és néhány óra múlva az Atlanti-óceánból kiemelkedő vulkanikus szigeteken landoltam.

És nem bántam meg. Három csodaszép hónapot töltöttem a Kanári-szigetek nyugati csoportján: Tenerifén, La Gomerán és La Palmán. Egyfolytában utazgattam, kirándultam, strandoltam, családias vendégházakban szálltam meg, sokat kompoztam, naponta éttermeztem és sokat, nagyon jól szórakoztam. Az európai kontinenshez képest teljes szabadságban. 

Hogyan működik az élet a mai napig viszonylag a normális kerékvágásban ott?

Szeptember elején még az itthoni maszk-mentes nyár szabadságának életérzésével érkeztem meg Tenerifére, ezért a Kanári-szigetek kormányának általános biztonsági intézkedései az újdonság teljes erejével hatottak rám. De mivel betarthatóak voltak, és cserébe kicsit visszakaptam a „régi életemet“, gond nélkül hamar belerázódtam.

Az köztudott, hogy a Kanári-szigetek a kellően normakövető német és angol középosztály kedvenc telelő helye. A fapados tömegturizmus megszűnt a világjárvány miatt. A helyiekben pedig még mindig erősen él a tavaszi lezárások emléke. A személyek közötti 1,5 méteres távolságot betartani ezért ott senkinek nem okoz gondot.

A városi közterületeken – kivéve sportolás ideje alatt –, a maszk használata kötelező a felnőttek számára. Ezt azonban mindenki, még a rend őrei is felelősségteljes rugalmasággal kezelik. Ha ugyanis valaki szembe jön a járdán, egyik fél számára sem kérdés, hogy „távolág és maszkot fel!“.

Minden boltban, az élelemiszer üzletektől a lakberendezési és ruházati boltokon keresztül az legutolsó újságárusig ki van rakva a – legtöbbször érintés mentes – kézfertőtlenítő gél adagoló, ami sosem üres.

A nagyobb boltokban a biztonsági őr feladata, hogy megkérje a vásárlót, hogy fertőtlenítse a kezét mielőtt belép, és a kisebb helyeken sem felejtkezik el erről egy eladó.

A nagyobb élelmiszer üzletekben a kézfertőtlenítés után lehetőség van egyszer használatos nejlon kesztyűket is el- és felvenni, ezzel mindenki a saját belátása szerint élhet. A zöldséges pultnál azonban udvariasan meg is kérik rá az embert, hogy kesztyű nélkül ne fogdossa össze az árut. A kosarakat pedig a nagyobb boltokban, mielőtt a kezébe adják, a vevő előtt fertőtlenítik le.

A vevők a személyzetet hasonló udvariassággal, kérdés nélkül engedelmeskednek, nyugodtan kivárják a bejáratnál azt az 1-2 percet, amíg sorra kerülnek a kosárnál és betartják a pultok között, valamint a pénztárnál is a 2 méteres távolságot. Az sem kérdés, hogy bankkártyával fizetnek, nem készpénzzel.

Bulik nincsnek, de az éttermek, bárok és kocsmák éjfélig nyitva lehettek. Karácsonykor csak Tenerifén szigorítottak, ott most este 11-kor zárnak, La Palma és La Gomera szigetén, ahová tényleg csak kis számú turista, a természet szerelmesei tévednek el, maradt minden a régi.
Senki nem szegi meg a szabályt, hiszen a vendéglátós örül, hogy forgalma van, és a vendég is köszöni szépen, hogy élhet a kulináris kalandok, borkóstolók és a társaságban való kikapcsolódás lehetőségével, ezért zárórakor szépen hazamegy. (Hozzáteszem, egyetlen ittasnak látszó személlyel sem akadtam össze három hónap alatt.)

Az asztalok a teraszokon és a belső helyiségekben is 2 méterre vannak egymástól, egy asztálnál decemberig még 10, ma már csak 4-6 ember ülhet.
Miután a pincér odavezeti őket. Mert nem lehet még a teraszra sem belépni, és bárhová leülni. Meg kell várni, hogy a pincér odavezesse az embert ahhoz az asztalhoz, amit előtte, érte fertőtlenítenek le. Miután természetesen ő maga is használta a bejáratnál kirakott kézfertőtlenítőt. Ezután azonban maszkot le, és jöhet a rendelés! QR kód leolvasóval mert minden érintés mentes, sehol nincsenek papír alapú, nyomtatott étlapok, itallapok, még a kocsmákban sem. Nincs más hátra, élvezhetjük is a kanári konyha remekeit, szabadon! Kivéve, amikor felállunk az asztaltól és a mosdóba megyünk, vagy távozunk.

A vendégek pedig teljes nyugalommal várakoznak a vendéglátóhelyek előtt, hiszen tudnak róla, hogy kivételezett helyzetben vannak a világ többi részéhez képest, és amúgy is, amíg elkészül az asztaluk, – még ha maszkban is – beszélgetnek egy jót.

A turista látványosságoknál, látogató múzeumokban, sőt gyakran még a nagyobb éttermekben is „egyirányusították a forgalmat“, ezzel is minimalizálva az esteleges torlódás elkerülését.

A személyek közötti biztonságos távolság fenntartása érdekében a tengerparti strandokon 4 m2-et jelöltek ki hivatalosan egy személynek vagy egy kis kompániának. A napozóágyak is e szerint vannak kihelyezve, amiket szemmel láthatóan minden vendég után fertőtlenítenek. 

Nincs szükség a szabályokat harsogó hangosbemondóra és a rend őreire sem, mert az emberek örülnek, hogy napozhatnak, úszhatnak és élvezhetik a családjuk, barátaik társaságát, még ha annak létszáma 10 főben is van maximalizálva.

A Loro Park és az ahhoz hasonló épített szórakoztató helyek zárva vannak, és rendezvények sincsenek, de a zabolátlan természet csodái, a számtalan túraútvonal és kikapcsolódási lehetőség a szabadban bőven kárpótolnak érte.

A természetjárás és szabadtéri sporttevékenységek a Kanári-szigetek kormánya szerint alacsony fertőzési kockázattal járnak. A lakott településeken kívüli, szabadtéren nem kötelező a maszkviselés, amennyiben fenntartjuk a személyek közötti 1,5 méteres biztonsági távolságot. 

Nem kérdés, hogy örülnek az emberek ennek a lehetőségnek és betartják a távolságtartásra vonatkozó szabályokat. És senki nem reklamál, hogy a hipermodern látogatóközpontokban minden információhoz kizárólag a QR kódok leolvasásával juthatnak hozzá.

Miért működhet az élet a mai napig a viszonylag a normális kerékvágásban a Kanári-szigetek nyugati csoportján?  Talán azért, mert – amellett, hogy megszűntek a tömegturizmus ártalmai – mindenki felelősségteljesen viselkedik a saját és a környezete érdekében, legyen szó látogatóról vagy helyi lakosról.

Reméljük, hogy ez így marad, és a Kanári-szigetek nyugati csoportján biztonságosan utazhatunk, és élvezhetjük a kivételes szabadságot a világjárvány alatt is.

Tátrai Bernadett
Pachamama Expeditions

Fotók: Matis Lallemant