Ecuador – Galápagos-szigetek 5 napos hajóút

Ecuador szárazföldi részéről, Guayaquil vagy Quito városból délelőtt, egy rövid repülőúttal jutunk át a Galápagos-szigetcsoportra. Baltra-sziget repülőteréről transzfer visz minket a jachthoz, ahol röviden áttekintjük a tudnivalókat, az utazás részleteit.

Ebéd után a Baltra és Észak-Seymour között található a kicsiny és lapos Mosquera-szigetnél vetünk horgonyt. A sziget tulajdonképpen egy keskeny, fehér homokkal, sziklákkal, és dagálytócsákkal tarkított földsáv, ami – bár vulkáni működés hozta létre – nem követi a vulkáni szigetek szokásos formáját. Mosquera kiváló hely a búvárkodásra, a sétára és a helyi állatvilág megfigyelésére, különösen azért, mert a turisták körében kevésbé ismert és népszerű. A szigeten hatalmas oroszlánfóka-kolónia él, de számos gázlómadarat és tengeri leguánt is megfigyelhetünk itt. Vacsoránkat a hajón fogyasztjuk el. (ellátás: ebéd, vacsora a hajón)

Reggeli után csónakba szállunk és ellátogatunk az Isabela-szigeten található Vicente Roca-öbölbe. A csendes öbölben két barlangot is találunk, de ami valóban lenyűgöző, az a sziget vadvilága: csikóhalak, tengeri teknősök, ráják, gömbhalak, bizarr, de csodálatos holdhalak, pingvinek, kéklábú és álarcos szulák csapatai fogadják az idelátogatót. Ebéd a hajón, majd délután ismét kikötünk, ezúttal Fernandina-szigeten.

Ez a Galápagos-szigetek legnyugatibb és egyben legfiatalabb -kevesebb mint egymillió éves- szigete. Mivel a szigetcsoportot létrehozó forró pont közepén helyezkedik el, ezért aktív vulkanizmus jellemzi. Nagy varacskosfejű leguán populáció otthona, amelyek a kaldera peremén és annak mélyén is előszeretettel rakják le tojásaikat.

Másfél órás sétánk során megfigyelhetjük a vulkáni működés nyomait, láthatunk leguánokat, pingvineket, pelikánokat, kárókatonákat és kávakaktuszokat is. Az Espinosa Point a világ azon kevés helyeinek egyike, ahol a természetes kiválasztódás bizarr eredményei igazán szembetűnőek. Az egyik legkiválóbb példa erre a kizárólag Galápagos nyugati részén élő csököttszárnyú kárókatona, amit sokan „az evolúció Szent Gráljaként” emlegetnek. Mivel a szárazföldön nem volt természetes ellensége, ez a kormoránfaj elveszítette röpképességét és kiváló búvár lett. A galápagosi pingvin mellett ez a madár a világ legritkább és leginkább veszélyben lévő madárfaja. Napjainkban körülbelül 2000 példányt számlál mindkét faj.

Még egy kis sznorkelezésre is lesz időnk. A szigetcsoportot nyugatról elérő, a felszínre emelkedő hideg Cromwell-áramlatnak köszönhetően a Fernandina- és Isabela-szigetek nyugati részét körülvevő tenger a szigetcsoport tápanyagban gazdag vize, amely számtalan halfajnak biztosítanak élőhelyet. A halbőség pedig a röpképtelen csököttszárnyú kárókatonáknak és a galápagosi pingvineknek is kedvez. (ellátás: reggeli, ebéd, vacsora a hajón)

Mai is a csikóhal formájú Isabela-sziget környékén hajózunk. A híres angol természettudós, Charles Darwin 1835 szeptemberében szállt itt partra és csodálkozott rá az óriásteknősök változatos formáira. Jelenleg több teknős él itt, mint az összes többi szigeten együttvéve. Reggeli után horgonyt vetünk az Isabela-szigettől nyugatra található Urbina-öböl közelében, az Alcedo-vulkán lábánál. Egy kilométeres sétánk során nemcsak a vízből kilátszó kagylók és korallok, de a hatalmas leguán-kolóniák, Darwin-pintyek, óriásteknősök és csököttszárnyú kárókatonák is lenyűgöző élményt nyújtanak. A túra után itt az ideje a sznorkelezésnek! A part mentén további pingvin és kárókatona-kolóniákat láthatunk.

Az Isabela és Fernandina között húzódó Bolivar-csatornában nem ritkák a bálnák, de a kietlen vulkáni tájat buja oázisokká változtató pionír növények, mangrove erdők is csodálatos látványt nyújtanak. A Bolivar-csatorna keleti partján két tufatölcsér magasodik, belsejükben két nagyon sós krátertóval, a Tagus Cove-val és a Beagle-kráterrel. A robbanásos kitörések következtében mindkét tufatölcsér külső peremének egy része beszakadt, így jött létre a jellegzetes lópatkó alak és maga a Tagus Cove-krátertó is. A belső krátergyűrűben a Darwinról elnevezett tavat láthatjuk. Régi tengerész hagyománynak számított a Tagus Cove keleti sziklafalára az idevetődő hajók nevét felvésni, a legrégebbi „graffiti” 1836-ból származik.

Kikötés után egy falépcsőn kapaszkodunk fel a palo santo erdőn át a Darwin-tóig vezető poros túraösvényhez. Két órás túránk során körbesétáljuk a tavat, útközben meg-megállunk és gyönyörködünk a Darwin- és a Wolf-vulkánokban (táv: 2 km, szintkülönbség: 50 méter).

Később csónakba szállunk és így csodáljuk meg a „történelmi graffitiket”, a szigeten élő pingvineket, a csököttszárnyú kárókatonákat, a szulákat, a pelikánokat és a sziklákon pihenő vörös tarisznyarákokat. A partmenti barlangban búvárkodásra is van lehetőség.(ellátás: reggeli, ebéd, vacsora a hajón)

Természeti szépségének köszönhetően Santiago-szigetet a turistahajók többsége felkeresi, így a ma hajónk is itt, a James-öböl fekete homokkal borított partjánál horgonyoz le. Rövid túrát teszünk a sókráter körül (1,7 km, 1,5 óra, szintkülönbség: 30 m), aminek során megfigyelhetjük a szigeten élő Darwin-pintyeket, a galápagosi ölyveket, a tengeri leguánokat, a vörös tarisznyarákokat. A szigeten a galápagosi medvefókákkal is találkozhatunk. Az öböl tájképét a 395 méter magas Sugarloaf Hill uralja. Fekete bazaltsziklák, színes homok, beomlott lávacsövek, természetes sziklaívek, barlangok és mélyedések – köztük a Darwin WC-jének nevezett verem – kínálnak feledhetetlen látványt.

Természetesen úszásra és búvárkodásra is jut időnk.

Santiago körül több kisebb szigetet is találunk, ezért ebéd után ismét lehorgonyzunk és csónakkal közelítjük meg a Chinese Hat (Sombrero Chino) nevet viselő, 52 méter magas vulkáni kúpot. A nemrégiben kialudt vulkán lenyűgöző földtani formákat hagyott hátra. A lávaalagutak és a hatalmas lávabombák mellett a sekély, partmenti vízekben a  korallal benépesült, különleges párnalávát is megfigyelhetjük. Rövid sétánk (200 m) során megszilárdult lávafolyásokat, az üregekben növő lávakaktuszokat és a kristályvirágfélék családjába tartozó galápagosi sesuviumot is megcsodálhatjuk. Bőven jut időnk úszásra, szorkelezésre. (ellátás: reggeli, ebéd, vacsora a hajón)

A hajónkon elfogyasztott reggeli után a szigetcsoport második legnagyobb és egyben legsűrűbben lakott tagján Santa Cruz-szigeten teszünk egy rövid sétát, hogy megnézzük a Charles Darwin Kutatóközpontot, amely egyben a Galápagos Nemzeti Park Igazgatóságának központja is. A központot és az ezt fenntartó, az UNESCO támogatásával 1959-ben létrehozott nemzetközi alapítványt az evolúció tanának zseniális megfogalmazójáról, Charles Darwinról nevezték el. Céljuk az általuk felügyelt galápagosi élővilág védelme és a szigetek ökoszisztémájának megőrzése. A központból irányítják a szigeteken folyó tudományos kutatásokat és itt koordinálják ennek a különleges helynek a megóvásáért tett erőfeszítéseket. A központ számos izgalmas kiállításnak és bemutatónak ad helyet, de a legnagyobb élményt valószínűleg az óriásteknős tenyészprogram megismerése nyújtja. Nem csak élő példányokkal találkozhatunk itt, hanem megismerhetünk az óriásteknősök leghíresebb tagjaként számon tartott “Magányos George” történetével is.

Itt véget ér öt napos hajóutunk a Galápagos-szigeteken. Nincs más hátra, irány a Baltra-sziget és a repülőtér! (ellátás: reggeli a hajón)