Séta: 4-5 km, szint fel/ le: 100 m
A Húsvét-sziget ősi helyszíneire vezető egész napos kirándulásra indulunk.
A Rano Raraku vulkáni kráterét körülbelül 500 évig, a 18. század elejéig kőbányaként használták, a megszilárdult vulkáni tufából itt faragták a sziget ismert monolit szobrainak (moai) mintegy 95%-át. Egy napon a munkások azonban megálltak, és a hátrahagyott több száz, köztük sok félig kész szobor azóta sem mozdult sehová. A Rano Raraku archeolológiai parkban 887 moai maradt emlékül az utókor számára.
Olyan mintha óriások között sétálnánk Kelet-Polinézia legnagyobb monolit emlékműjénél. Az Ahu Tongariki a Csendes-óceánnal a háttérben igazán impozáns látvány. A legnagyobb ahu a Rapa Nui-n. 15 moai áll itt, köztük egy nyolcvanhat tonnás, a legnehezebb, amit valaha emeltek a szigeten.
Megnézzük a Húsvét-szigeten található legtökéletesebben illeszkedő sziklából épített falat az egykori ceremoniális helyen. Az Ahu Vinapu építészeti technikájából vontak le sokan következtetéseket a Húsvét-sziget és az Inka Birodalom kapcsolatáról.
A sziget déli partján, egy kis öböl (hanga) közelében egy régi falu maradványai találhatók. Az első polinéz telepesek a hajóikat használták lakóházként és a kőrakásokból készítettek üvegházakat Aka Hanga területén.
Egy keskeny gerincen fekszik a Rano Kau vulkán krátere, egyik oldalán 300 méterre a Csendes-óceánba zuhanó sziklákkkal. Orongo a moai-kultúrát követő Madárember-kultusz központja volt. A helyszíne annak az éves szertartásnak, amely a versengő klánok közötti hatalomátadást kísérte. A 19. század végére a rapa nui kultúra nagy része elpusztult vagy áttért a keresztény hitre; a Madárember-kultusz összeomlott, és Orongót elhagyták.
Este ízletes vacsora mellett ismerkedhetünk a hagyományos polinéz táncokkal egy színvonalas zenei esten. (ellátás: reggeli, ebéd)