Kelet-Spitzbergák expedíciós hajóút – hosszú túrákkal

A Spitzbergák szigetcsoport közigazgatási központjában indul kalandunk, ahová napközben érkezünk. Longyearbyen városában landol repülőgépünk. Már elsőre szembetűnő lesz a vidék kopársága, ami csalóka, hiszen a botanikusok már a város környékén is több mint száz növényfajt jegyeztek fel. Az egykori bányászváros kevés látnivalót kínál, de a plébániatemplomot és a Svalbard Múzeumot érdemes felkeresnünk.

A kora esti órákban hajózunk ki a szigetcsoport második legnagyobb fjordvidékéről, az Isfjordenből, hogy megkezdje útját az Északi-sarki Óceán részét képező Grönlandi-tengeren. Ha szerencsénk van, már itt megpillanthatjuk az első csukabálnát. (ellátás: vacsora)

Túra: 16 km

A napot a Spitzbergák déli részén található Hornsund mellékfjordjain való hajózással kezdjük, hogy testközelből csodálhassuk meg az toronyszerűen kimagasló, hófödte hegycsúcsokat.

A Hornsundtind 1431 méter magasra emelkedik, a Bautaen pedig tökéletesen illusztrálja, hogy a korai holland felfedezők miért nevezték el ezt a szigetet Spitzbergáknak, ami „hegyes hegyeket” jelent. Ezen a területen 14 jelentősebb gleccser található, valamint lehetőségünk lesz fókák, belugák és jegesmedvék megfigyelésére is.

A közeli Sofiakammen szikláin több ezer fészkelő csüllőt és alkabukót, míg Sørkapp úszó jégtábláin a grönlandi fókák hófehér bundába öltözött borjait figyelhetjük meg.

Kalandvágyó utazóinknak Treskelentől egészen a Wibewika gleccseréig tartó hosszabb túra (16 km) megtételére is lehetőséget kínálunk. (ellátás: teljes ellátás a hajón)

Túra: 17-20 km

Storfjorden zajló jégtáblái közül kinavigálva az Edge-sziget (norvég nevén: Edgeøya) északi partjaihoz érkezünk, ahol partra szállunk és Rosenbergdalen-ig túrázunk. Az itt élő rénszarvas csordák becserkészése után a fekete lummák fészkelő kolóniáit vesszük szemügyre, majd a prémvadászok által 1905-ben épített kis kabin mellett lessük a rozmárokat. A szigetek történelméről a Fehér-tenger partvidékéről származó és egykoron erre portyázó orosz népcsoport, a pomorok által hátrahagyott vadászkabin maradványainál tanulhatunk.(ellátás: teljes ellátás a hajón)

Túra: 10 km

A Freeman-szoros (norvég nevén: Freemansundet) az Edge-szigetet (norvég nevén: Edgeøya) választja el a Barents-szigettől. Terveink szerint ma ezen a szigeten szállunk partra, hogy Sundneset sarkvidéki tundráján kirándulva keressük fel az 1950-es években erre expedíciózó német geográfus, Julius Büdel által épített kis kunyhót. Az időjárástól függően egy hosszabb gyalogtúrára is vállalkozhatunk. A séta után Zodiac-ba szállunk és a Freeman-gleccser felé vesszük az irányt, hogy felkeressük az ott fészkelő csüllő kolóniát.

Ha a jég miatt ez a vidék nem hajózható, akkor Negribreen-ig hajózunk. Ez is gleccservidék, amely nevét (Negribreen) az Olasz Földrajzi Társaság egyik alapítójáról Cristoforo Negriről kapta. Ez esetben itt szállunk a kis csónakjainkba, hogy a múlt század vége óta jégmentes vizeken fekvő Rozmár-szigetre menjünk. (ellátás: teljes ellátás a hajón)

Ma a Storfjorden keleti oldalára hajózunk, ahol terveink szerint az hósirály kolóniát keresünk fel. A kis termetű, hófehér madarak népes csapatai a 300 méter magas Agardhfjellet szikláin fészkelnek. Az ide vezető völgy a fosszíliák iránt érdeklődők paradicsoma, ahol a talajt belemniteszek és ammoniteszek ősi maradványai borítják. Őslénytan kutatók a tengeri életmódot folytatott ichtyoszauruszok és plezioszauruszok több fajának teljes csontvázait is megtalálták itt. (ellátás: teljes ellátás a hajón)

Ma először a Torrel-földön magasodó Stellingfjellet-hegynél tervezünk partra szállni, hogy a fekete-fehér tollruhában pompázó vastagcsőrű lundák fészkelőhelyeihez sétálva a népes madárkolónia zajos életének részesei lehessünk. Második túránk a déli Spitzbergák ritkán látogatott partvidékén, a Sør-Spitzbergák Nemzeti Park területén fekvő Isbukta-öbölnél lesz. (ellátás: teljes ellátás a hajón)

Túra: 7 km

Ma Bell Sundban, a Spitzbergák egyik legnagyobb fjordrendszerében találjuk magunkat. Az óceáni áramlatok miatt ez a terület kissé melegebb, mint a szigetcsoport más területei, ami a viszonylag buja növényzetben is megmutatkozik. Partraszállásunkat Recherchelagunénél tervezzük, ahonnan Ahlstrandhalvøyáig, a Van Keulenfjorden torkolatáig túrázunk, ahol beluga csontvázak halmai találhatók. A 17. századi bálnamészárlás maradványai kísértetiesen emlékeztetnek a természet éktelen kizsákmányolásának következményeire. Szerencsére a belugákat nem vadászták a kihalásukig és élő példányaikkal jó eséllyel mi is találkozhatunk. Utunkat folytatva, Ingebrigtsenbuktánál szállunk vissza hajónkra. Ha az időjárás nem kedvez, akkor másik partraszálló helyet keresünk vagy a Bell Sund mellékfjordjain hajózva a tundra alacsony növényzetét legelő rénszarvasokat vehetjük szemügyre. A Vaarsolbukta sziklás vidékén pedig alkák seregét láthatjuk repdesni. (ellátás: teljes ellátás a hajón)

Expedíciós hajónk a mai napon, a tervek szerint a reggeli órákban ér vissza Longyearbyenbe. Kikötés után transzfer a repülőtérre és viszlát Északi-sarkvidék, köszönjük a csodákat! (ellátás: reggeli)