Magányos George – Az utolsó Pinta teknős története – Galápagos-szigetek
Miután öt évet töltött New Yorkban a Természettudomány Múzeumban, Magányos George visszatért a Galápagos-szigetekre.
Az utolsó Pinta teknős halála után testét New Yorkba küldték tanulmányozásra, de idén február 17-én végre hazatért a Santa Cruz-i kutatóközpontba. A Galápagos-i Nemzeti Park a Fausto Llerena Tenyészközpontban nyitott ’La Ruta de la Tortuga’ kiállítással ünnepli George hazatérését. A kiállításon nemcsak George maradványait láthatjuk, hanem megismerkedhetünk a fajjal is, amelynek ő volt az utolsó képviselője.
Úgy tartják, hogy a faj kihalásáért elsősorban azok a tengerészek és bálnavadászok felelősek, akik több hónapos kétszersült és szárított marhahús diétájuk után éhesen vetették rá magukat a sziget békés és lassú teknőseire. A populáció gyorsan megtizedelődött, több szigetről teljesen el is tűntek a teknősök. A Pinta teknős számára pedig végzetesnek bizonyult a találkozás az emberrel.
Magányos George története:
1971-ben egy csigákkal foglalkozó magyar biológus, bizonyos Vágvölgyi József felfedezett egy új, Galápagosi óriásteknős alfajt. Egy évvel később a Galápagosi Nemzeti Park vadőrei elfogtak egy példányt és Santa Cruzra szállították. A tudósok abban reménykedtek, hogy a hím teknős majd párosodik a központ nőstényteknőseivel, de csalódniuk kellett. A cölibátusban élő teknős még 40 évig élt a központban, következetesen visszautasítva a nőstények társaságát. Nem sokkal George halála előtt a biológusok találtak egy, a Pinta-teknőshöz hasonló óriásteknős alfajt, de mire bemutathatták volna az új „menyasszony-jelölteket” George-nak, távozott az élők sorából. Testét a new yorki Természettudományi Múzeumba vitték, ahol preparátumot készítettek belőle, majd kiállították. Öt évvel később visszatért otthonába, a Galápagos-szigetekre.
Egyes tudósok úgy vélik, hogy létezhetnek olyan úttörő eljárások, amiknek segítségével vissza lehetne hozni Magányos George és más kihalt teknősök génállományát. Eddig ilyen eljárásra nem volt példa. Talán furcsán hangzik, de az eljárás azt ígéri, hogy sikerülhet olyan teknősöket kitenyészteni, akiknek a génállománya 95 százalékban megfeleltethető Magányos George génállományának. De van más reménysugár is: a tudósok folyamatosan fedeznek fel a Galápagos-szigeteken olyan fajokat, amelyeknek a létezéséről eddig nem is tudtunk!
Egyes óriásteknősök génállománya jelentős egyezést mutat a Floreana-teknős illetve a Pinta-teknős génállományával. Ezeknek a hibrideknek egy részét visszatelepítették Isabelára, a kutatás pedig tovább folyik. A tudósok még nem adták fel a reményt, hogy egyszer megtalálják azt a teknőst, akinek 100 százalékban Pinta-teknős géneket hordoz!
Forrás: Galápagos Nemzeti Park