Galápagos-szigetek kalandtúra – Ecuador

Az időeltolódásnak köszönhetően már az indulásunk napján megérkezünk Európából Ecuador fővárosába. Quito a tengerszint felett 2850 méterrel, az Egyenlítőtől mindössze 35 kilométerre, a Pichincha-vulkán lábánál épült. Esténket egy kényelmes hotelben pihenéssel töltjük, hiszen hosszú utat tettünk meg Dél-Amerikáig. (szállás: hotel)

Repülőterének köszönhetően a lapos sziget Ecuador és a Galápagos Nemzeti Park közötti kapocsként szolgál az itt élők és a turisták számára. Létrejöttét - a többi szigethez hasonlóan – a vulkanizmusnak köszönheti, hiszen egy víz alatti lávafolyás megszilárdult   és felemelkedett részét képezi. A Seymour-szigetek déli tagjaként is emlegetett földet szárazságtűrő növényzet jellemzi, amelyből a fügekaktusz és a sóbokor ismerősen tekint ránk. A szigetek egyedülálló élővilágával már itt is találkozhatunk, de Baltra nem a nemzeti park része.

A csikóhal formájú földdarabot az itt található hat, egykoron különálló szigeten működő vulkán alakította ki, így jelenleg ez a szigetcsoport legnagyobb tagja. A korai feljegyzések Albemarle-szigetként emlegették, hiszen első látogatója az 1684-ben érkezett angol katona, Georg Monck volt, aki egyben az Albemarle első hercege címet is viselte. A híres angol természettudós, Charles Darwin csak jóval később 1835 szeptemberében szállt itt partra és csodálkozott rá az óriásteknősök változatos formáira. Habár növényvilága nem olyan változatos, mint a többi szigeté, az itteni kalderákban élő óriásteknősök, a varacskosfejű leguánok és a változatos madárvilág látványa bőven kárpótol bennünket.

Séta: 3 km

Egy 3 órás repülőút után érkezünk meg a Dél-Amerika partjaitól 1000 kilométer távolságra fekvő Galápagos-szigetekre. A Baltra-szigeten lévő repülőtérről egy sétarepülésnek is beillő, újabb 20 perces utazás vár ránk egy kis repülővel az Isabela-szigetre. A trópusi sziget központi faluja, Puerto Villamil a homokos tengerpart, a pálmafákkal szegélyezett utcák, a kis vendégházak és helyi éttermek tesznek igazán hangulatossá. A csikóhal formájú Isabela-szigetet hat pajzsvulkán tevékenysége alakította ki, ezek közül a szigetek legmagasabb két vulkánja, a Wolf- (1707 m) és az Ecuador-vulkán (790m), amelyek pont az Egyenlítő vonalán helyezkednek el.

Délután az Arnaldo Tupiza Teknős Tenyészközpontba látogatunk el, ahol megismerkedhetünk az elefántlábúnak is nevezett óriásteknősök megmentésének történetével. Innen jól karbantartott tanösvényeken járjuk körbe a lávahólyagokat, a gazdag madárvilágnak, köztük rózsás flamingóknak otthont adó sós tavakat és a tengerparti öblöket. Figyelem, nézzünk a lábunk elé mert a terület az óriásteknősök és a varacskosfejű leguánok otthona! Az óceán partján, már egy másik faj, a sziklákon sütkérező tengeri leguánok között sétálunk vissza a faluba. A naplementét kedvünk szerint a tengerparti kilátóból vagy a hangulatos bárok egyikének teraszáról nézhetjük meg. (szállás: hotel, 3 éj, ellátás: reggeli)

Az Isabela-szigettől délre fekvő kis szigetcsoport nevét a nagy szigettől elválasztó keskeny csatornában élő szirticápákról kapta. De hemzsegnek itt a vörös tarisznyarákok, a tengeri leguánok, a pelikánok és kéklábú szulák, sőt még az endemikus – azaz csak a szigetcsoporton élő – Galápagosi pingvinek is.

A mai napot mindenki a saját tempójában és hangulatában töltheti. Isabela-sziget fehér homokos óceánpartja gyönyörű, így érdemes itt sétálgatni vagy a fókák között úszni és fotózgatni. Ha aktívabb programra vágyunk, akkor kerékpárra pattanhatunk és eltekerhetünk, vagy el is gyalogolhatunk a Könnyek Falához, ahol 1946-1959 között egy börtön működött. Útközben felkapaszkodhatunk a sziget legmagasabb pontján álló kilátópontba, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a lakatlan belső vidékre és a szigetet létrehozó vulkánokra.

Vagy egész napos fakultatív kirándulásra indulhatunk a tengerbe ömlő Cabo Rosa-lávacsatornákhoz. A lávaalagút-rendszer millió évekkel ezelőtt keletkezett, amikor a szigeten található vulkánokból származó lávafolyamok felülete a vízzel való érintkezésnek köszönhetően kívülről gyorsan megszilárdult, míg belül folyékony maradt, és így kialakultak a belülről üreges alagutak, több száz lávacsatornát és lávahidat létrehozva a Csendes-óceánban a víz felett és alatt. A Cabo Rosa egy igazi tengeri paradicsom, nagyszerű hely a tengeri élet felfedezésére. Miközben a festői lávaformációkkal körülvett, áttetsző tengerben színes halakkal, szirticápákkal, csikóhalakkal, tengeri teknősökkel és fókákkal sznorkelezünk, akár kéklábú szulákat is láthatunk. (szállás: hotel, ellátás: reggeli)

A mai napot mindenki a saját tempójában és hangulatában töltheti. Isabela-sziget fehér homokos óceánpartja gyönyörű, így érdemes itt sétálgatni vagy a fókák között úszni és fotózgatni. Ha aktívabb programra vágyunk, akkor kerékpárra pattanhatunk és eltekerhetünk, vagy el is gyalogolhatunk a Könnyek Falához, ahol 1946-1959 között egy börtön működött. Útközben felkapaszkodhatunk a sziget legmagasabb pontján álló kilátópontba, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a lakatlan belső vidékre és a szigetet létrehozó vulkánokra.

Vagy egész napos fakultatív kirándulásra indulhatunk a tengerbe ömlő Cabo Rosa-lávacsatornákhoz. A lávaalagút-rendszer millió évekkel ezelőtt keletkezett, amikor a szigeten található vulkánokból származó lávafolyamok felülete a vízzel való érintkezésnek köszönhetően kívülről gyorsan megszilárdult, míg belül folyékony maradt, és így kialakultak a belülről üreges alagutak, több száz lávacsatornát és lávahidat létrehozva a Csendes-óceánban a víz felett és alatt. A Cabo Rosa egy igazi tengeri paradicsom, nagyszerű hely a tengeri élet felfedezésére. Miközben a festői lávaformációkkal körülvett, áttetsző tengerben színes halakkal, szirticápákkal, csikóhalakkal, tengeri teknősökkel és fókákkal sznorkelezünk, akár kéklábú szulákat is láthatunk. (szállás: hotel, ellátás: reggeli)

A szigetcsoport második legnagyobb és egyben legsűrűbben lakott tagjának belsejében a többi, kopárabb vulkanikus szigettől eltérően zöld, dús növényzetű kráterek teszik változatosabbá. A korabeli vulkanizmus olyan emlékeivel találkozhatunk itt, mint a föld alatti lávabarlangok, tavakká duzzadt egykoron beszakadt hatalmas üregek és a felszínen maradt megannyi érdekes kőzet.

A kora reggeli órákban egy közel 3 órás hajóút vár ránk Santa Cruz-szigetére. A következő három napban a sziget turistaközpontja, Puerto Ayora kisvárosa lesz kirándulásaink bázisa.

Délelőtt a Galápagosi-felföldre, egy 12 hektáros farmra látogatunk el, ahol galápagosi óriásteknősök élnek együtt teljes békességben a föld gazdáival. Sétálgathatunk közöttük, miközben egészen közelről – a három lépés távolságot betartva – figyelhetjük meg a matuzsálemek életét. Végigsétálhatunk egy lávabarlang belsejében, majd megkóstolhatjuk a galápagosi kávét és a pici étterem isteni ételeleit is.

Délután a Tortuga-öböl nyugalmát élvezhetjük. Egy kaktuszok és akáciák között futó 3 km hosszú tanösvényen sétálhatunk el a Föld tíz legszebb tengerpartja között számontartott öbölbe, ahol egészen naplementéig maradhatunk, úszhatunk és napfürdőzhetünk. (szállás: hotel, 3 éj, ellátás: reggeli)

A lakatlan, kopár szigetet Darwin földmérő útitársáról és egyben barátjáról, Sir Bartholomew James Sulivanról nevezték el. A sziget fő látványossága a korabeli víz alatti vulkanizmus révén keletkezett, tenger fölé magasodó sziklaorom, a Pinnacle Rock. Gyér növényzetének legérdekesebb tagja, egy kicsi, endemikus lágyszárú, a Tequila, amely pázsitként borítja a vulkanikus talajt. Állatvilágát az oroszlánfókák és a Galápagosi pingvinek jellemzik.

Fakultatív hajókirándulásra indulhatunk a képeslapokról jól ismert Bartolomé-szigetre. Ez a szigetcsoport egyik legcsodálatosabb vulkáni képződményekkel tarkított területe, amelyek a fekete, a sárga, a zöld és a vörös különböző árnyalataiban pompáznak. A 115 méter magas kilátópontjáról a Galápagos-szigetek legkülönlegesebb panorámájában gyönyörködhetünk. Útközben elhajózunk a turisták elől elzárt vulkanikus Daphne-ikerszigetek mellett is, ebéd után pedig a Sullivan-öbölben sznorkelezhetünk és strandolhatunk a Santiago-szigetnél. Késő délután térünk vissza Puerto Ayora kisvárosába. Aki nem szeretne részt venni a hajókiránduláson, az sem fog unatkozni, hiszen a világ egyik legkülönlegesebb táján szabadon élvezheti a természetbúvárkodást és a pihenést. (szállás: hotel, ellátás: reggeli és üdítők a hajókiránduláson)

A Plaza-szigetek két tagja Santa Cruztól keletre találhatók. Mi ennek déli tagját keressük fel, hiszen a másik a látogatók elől elzárt, szigorúan védett területnek számít. A sziget felszínét egy kristályvirágféle, a Sesuvium és a fügekaktuszok erdei borítják.  A rengeteg oroszlánfókát és a tengeri madarak költő kolóniáit leszámítva a sziget legérdekesebb zoológiai szenzációja, a szárazföldi életet élő varacskosfejű és a tengeri életmódhoz alkalmazkodott tengeri leguánokról hibridjei.

A lakatlan sziget története 3.9 millió éves múltra tekint vissza, így egyike a legrégebbi Galápagosi vulkánoknak. Vegetációját elsősorban fügekaktuszok alkotják. Az óriásteknősöket még a korabeli bálnavadászok pusztították ki, jelenleg a faj egy másik szigetekről származó alfajának visszatelepítése folyik. A hüllők legnépesebb képviselője, a varacskosfejű leguánok egy érdekes, csak itt élő faja, amely ezrével népesíti be a szigetet.

Újabb fakultatív hajókirándulásra indulhatunk a Déli-Plaza- vagy a Santa Fe-szigetre. A Déli-Plaza szigetcsoport legkisebbje méretű szigete, amely a száraz évszakban vöröses pompázó pozsgás növények szőnyegéről, kaktuszerdejéről, és az varacskosfejű leguánok két fajáról ismert. Ezek egyike csak ezen a szigeten fordul elő. A szigeten körbevezető könnyű kiránduláson számos fókával és madárfajjal is találkozhatunk, és a barna gödények, fecskefarkú sirályok, valamint a Nazca-szulák példányait is könnyen lefotózhatjuk itt. Az óceán élővilágának szerelmesei a hajókirándulás során az Itacaba-csatorna türkizkék vízében sznorkelezve egészen közelről figyelhetik meg a tengeri halakat, cápákat, fókákat és a sziklákon fészkelő madarakat.

Aki inkább Puerto Ayorában marad, az a közeli öbölben a helyi szörfösökhöz és leguánokhoz csatlakozhat. Vagy vízitaxival indulhat az Akadémia-öbölbe, hogy megnézze a sólepárló tavakat és csobbanjon egyet a Las Grietas-csatornában. (szállás: hotel, ellátás: reggeli és üdítők a hajókirándulásokon)

Reggel a vörös tarisznyarákokkal, pelikánokkal és fecskefarkú sirályokkal tarkított parti sétányon indulhatunk a Charles Darwin Kutatóközpontba. A központot és az ezt fenntartó, az UNESCO támogatásával 1959-ben létrehozott nemzetközi alapítványt az evolúció tanának zseniális megfogalmazójáról, Charles Darwinról nevezték el. Céljuk az általuk felügyelt galápagosi élővilág védelme és a szigetek ökoszisztémájának megőrzése. A központban a szigetek vulkánjainak lábánál élő különböző óriásteknősöket és varacskosfejű leguánokat is láthatunk.

Ezt követően a repülési menetrendünknek megfelelően indulunk a Baltra-szigetre. A szigetet átszelő úton haladva egy fotós megálló kedvéért még megállunk a Los Gemelos iker kalderáknál, majd kompra szállunk, hogy az Itacaba-csatornán áthajózva, Baltra repülőteréről Ecuador fővárosába, Quito-ba repüljünk. (szállás: hotel, ellátás: reggeli)

Délelőtt ellátogatunk a Mitad del Mundo (A világ közepe) látogatóközpontba, az Egyenlítő-emlékműhöz. Itt elkészíthetjük fotóinkat az Egyenlítő vonalán állva, sétálgathatunk az ország különböző népcsoportjait bemutató kiállításokon, megkóstolhatjuk a világ legfinomabb, kézműves csokoládéit, illetve jó lehetőségünk nyílik az ajándékok beszerzésére is. Ezután nincs más hátra, ideje megkezdeni a hazafelé tartó utazásunkat. (ellátás: reggeli)