Galápagos-szigetek kalandtúra – Ecuador
Bevezető
Páratlan geológiai formációival, valamint egyedülálló növény-és állatvilágával a Galápagos-szigetek a természetbúvárok földi paradicsoma. A terület egyike a világ legérintetlenebb ökoszisztémáinak, ahol saját szemünkkel figyelhetjük meg az evolúció működését!
Baltra-sziget
A baltra-sziget repülőterének köszönhetően a lapos sziget Ecuador és a Galápagos Nemzeti Park közötti kapocsként szolgál az itt élők és a turisták számára. Létrejöttét - a többi szigethez hasonlóan – a vulkanizmusnak köszönheti, hiszen egy víz alatti lávafolyás megszilárdult és felemelkedett részét képezi. A Seymour-szigetek déli tagjaként is emlegetett földet szárazságtűrő növényzet jellemzi, amelyből a fügekaktusz és a sóbokor ismerősen tekint ránk.
Isabela-sziget
A csikóhal formájú földdarabot az itt található hat, egykoron különálló szigeten működő vulkán alakította ki, így jelenleg ez a szigetcsoport legnagyobb tagja. A korai feljegyzések Albemarle-szigetként emlegették, hiszen első látogatója az 1684-ben érkezett angol katona, Georg Monck volt, aki egyben az Albemarle első hercege címet is viselte. A híres angol természettudós, Charles Darwin csak jóval később 1835 szeptemberében szállt itt partra és csodálkozott rá az óriásteknősök változatos formáira.
Tintoreras-szigetek
Az Isabela-szigettől délre fekvő kis szigetcsoport nevét a nagy szigettől elválasztó keskeny csatornában élő szirticápákról kapta. De hemzsegnek a Tintoreras-szigeteken a vörös tarisznyarákok, a tengeri leguánok, a pelikánok és kéklábú szulák, sőt még az endemikus – azaz csak a szigetcsoporton élő – Galápagosi pingvinek is.
Santa Cruz-sziget
A szigetcsoport második legnagyobb és egyben legsűrűbben lakott tagjának belsejében a többi, kopárabb vulkanikus szigettől eltérően zöld, dús növényzetű kráterek teszik változatosabbá. A Santa Cruz-szigeten a korabeli vulkanizmus olyan emlékeivel találkozhatunk itt, mint a föld alatti lávabarlangok, tavakká duzzadt egykoron beszakadt hatalmas üregek és a felszínen maradt megannyi érdekes kőzet.
Bartolomé-sziget
A lakatlan, kopár szigetet Darwin földmérő útitársáról és egyben barátjáról, Sir Bartholomew James Sulivanról nevezték el. A Bartolomé-sziget fő látványossága a korabeli víz alatti vulkanizmus révén keletkezett, tenger fölé magasodó sziklaorom, a Pinnacle Rock. Gyér növényzetének legérdekesebb tagja, egy kicsi, endemikus lágyszárú, a Tequila, amely pázsitként borítja a vulkanikus talajt. Állatvilágát az oroszlánfókák és a Galápagosi pingvinek jellemzik.
Déli-Plaza-sziget
A Plaza-szigetek két tagja Santa Cruztól keletre találhatók. Mi ennek déli tagját keressük fel, hiszen a másik a látogatók elől elzárt, szigorúan védett területnek számít. A sziget felszínét egy kristályvirágféle, a Sesuvium és a fügekaktuszok erdei borítják. A rengeteg oroszlánfókát és a tengeri madarak költő kolóniáit leszámítva a sziget legérdekesebb zoológiai szenzációja, a szárazföldi életet élő varacskosfejű és a tengeri életmódhoz alkalmazkodott tengeri leguánokról hibridjei.
Santa Fe-sziget
A lakatlan sziget története 3.9 millió éves múltra tekint vissza, így egyike a legrégebbi Galápagosi vulkánoknak. Vegetációját elsősorban fügekaktuszok alkotják. Az óriásteknősöket még a korabeli bálnavadászok pusztították ki, jelenleg a faj egy másik szigetekről származó alfajának visszatelepítése folyik. A hüllők legnépesebb képviselője, a varacskosfejű leguánok egy érdekes, csak itt élő faja, amely ezrével népesíti be a szigetet.
Kiemelt látnivalók:
2 UNESCO Világörökség: a Galápagos-szigetek és Quito
7 különböző, egyedülálló látványt kínáló sziget a Galápagos-szigeteken
látogatás a Darwin Tudományos Központban
a hat pajzsvulkán tevékenysége során keletkezett Isabela-sziget
ismerkedés az elefántteknősökkel egy nevelő központban
a lakatlan Tintoreras-sziget természeti kincsei
túra a Galápagos-szigetek egyik legaktívabb tűzhányójához, a Sierra Negra vulkánhoz
a világ 10 legszebb tengerpartjának egyike a Santa Cruz-szigeten
hajókirándulás a képeslapokról jól ismert Bartolomé-szigetre
a Santiago-sziget fehér homokos strandja
a varacskosfejű gyíkok a vörösben pompázó Déli-Plazas szigeten
sznorkelezés a szigetek part menti korallzátonyai között
úszkálás a szirticápákkal az Itabaca-csatorna türkizkék vízében
a Galápagos-szigetek lávamezői és lávabarlangjai
Quito, Latin-Amerika egyik legszebben megőrzött koloniális városa
az Egyenlítő-emlékmű
az úton-útfélen felbukkanó óriásteknősök
a napon sütkérező tengeri leguánok, oroszlánfókák és tengeri madarak százai…
Program
Marker szerkesztése
Marker szerkesztése
Marker szerkesztése
Marker szerkesztése
Marker szerkesztése
Marker szerkesztése
Marker szerkesztése
Marker szerkesztése
Hosszabbítás
Térkép
Galéria
Utazási információk
Praktikus információk
Inspiráció
Galápagosz-szigetek – Népmesék: Kiscsőr Stefan, a pinty, aki találkozni akart Darwinnal
Daphne Major-szigeti népmese
Kiscsőr Stefan nagyon kíváncsi kis[...]
Magányos George – Az utolsó Pinta teknős története – Galápagos-szigetek
Miután öt évet töltött New Yorkban a Természettudomány Múzeumban[...]
Galápagosz-szigetek – Népmesék: A röpképtelen kormorán
Egyszer régen egy felfedezőt véletlenül a Galápagos-szigetekre vetett az[...]
A természet csodái a Galápagos-szigeteken – 1. rész
Cikksorozat ( 1 /2)Galápagos-szigetek a Dél-amerikai kontinenstől 1000 km-re nyugatra, az[...]
A természet csodái a Galápagos-szigeteken – 2. rész
Cikksorozat ( 2 /2)A Galápagos-szigetek egyike a világ legérintetlenebb ökoszisztémáinak[...]
Galápagos-szigetek, Amazónia, Peru, Tiwanaku – Pachamama kalandtúra - 2. rész
Cikksorozat ( 2 /24)Galápagos-szigetek - Pogonyi Tibor úti beszámolója - 2019. június 28.
Galápagos-szigetek, Amazónia, Peru, Tiwanaku – Pachamama kalandtúra - 3. rész
Cikksorozat ( 3 /24)Galápagos-szigetek - Pogonyi Tibor úti beszámolója - 2019. június 29.
Galápagos-szigetek, Amazónia, Peru, Tiwanaku – Pachamama kalandtúra - 4. rész
Cikksorozat ( 4 /24)Galápagos-szigetek - Pogonyi Tibor úti beszámolója - 2019. június 30.